A mai, irányelvekkel körülbástyázott gyógyászatban is előfordul, hogy egyes gyógyszerek főbb felhasználási területe országonként, régiónként gyökeresen különbözik. Egyik jó példa erre a PROMETAZIN (Romergan, Phenergan, Pipolphen), amelyet Romániában főként kisgyermekeknek, de csecsemőknek is nyugtatóként használnak, jóllehet a betegtájékoztató a két éves kor alatti alkalmazást tiltja (néhány éve még csak az újszülöttek és koraszülöttek számára tiltotta; “régi jó” gyógyszerként ismerik a szülők és a szakorvosok egyaránt), ugyanakkor pl. az USA-ban leírják, hogy ott széles körben elterjedt antiemetikum, amelynek használatát sikertelenül próbálják visszaszorítani, ugyanis a gastroenteritisek tüneti kezelésénél rutinszerűen írják fel.
“In this analysis of over 2 million prescriptions written for children < 10 years of age, 23% received a prescription for an antiemetic, with over 90% written for promethazine. In comparison, ondansetron, a safer alternative, was prescribed for only 3%.” [1]
A prometazint 1946-ban, úgyszólván véletlenül állították elő. Az alapvegyületet, a fenotiazint már a XIX. században előállították, a legismertebb fenotiazin-származékot, a metilénkéket akkor már használták a gyógyászatban. Érdemes megemlíteni, hogy a metilénkék volt az első olyan gyógyszer, amelyet teljes egészében szintetikusan állítottak elő. [2,3] Antibakteriális, fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása miatt igen népszerű lett, malária ellen is bevetették mérsékelt sikerrel, és meg kell említeni, hogy “kissé” zavaró volt, hogy a vizeletet zöldre, a szemeket (sclerat) pedig kékre festette. 1946-ban a malária-ellenes hatás erősítése miatt a fenotiazin molekula N atomjára alkilamin láncokat kapcsoltak, azonban az így kapott vegyület (a prometazin) a tervezett célra használhatatlan volt, viszont igen erős antihisztamin sajátosságokkal rendelkezett. 1951-ben került forgalomba, a gyermekgyógyászatban évtizedeken keresztül nyugtatóként használták, majd a 70-es évektől műtét előtti “lyticus cocktail” részeként, később a gyakori mellékhatások miatt ezek az indikációk háttérbe szorultak, manapság az USA-ban hányáscsillapító hatása miatt írják fel leggyakrabban, de allergiás reakciók, utazási betegség, irritatív köhögés tüneti kezelésére is adják.
Először 1979-ben Khan és Blum jelezték, hogy a prometazin légzésdeprimáló mellékhatása összefüggésbe hozható a hirtelen csecsemőhalállal [4,5], ugyanis az 52 vizsgált halálesetnél a csecsemők egynegyede előzőleg prometazint kapott, míg a kontrollcsoportban csak 2% részesült prometazin-kezelésben. Később számos esetet jelentettek, ahol feltételezhető a prometazin szerepe az apnoe kiváltásában. A légzésdeprimáló hatás fokozottabb lehet koraszülötteknél, akik az érett csecsemőkhöz képest is nehezebben tudják metabolizálni a prometazint. 2000-től a FDA már csak 2 éves kor feletti alkalmazást engedélyezett, 2004-ben már ún. “black-box” figyelmeztetéssel tiltotta a használatát ebben a korcsoportban. A Global Allergy and Asthma European Network munkacsoportja az összes első generációs H1-antihisztamin fokozott felügyeletét (vényköteles legyen) és lehetőség szerint visszaszorítását szorgalmazza a gyakori mellékhatások miatt. [6]
A brit gyógyszerügyi hatóság felülvizsgálta a gyermekkori meghűlésekre gyakrabban használt antihisztaminok (és egyéb gyógyszerek) hatékonyságát és biztonságosságát, majd azokról (köztük a prometazinról) 2009-ben körlevelet adott ki az alábbi főbb pontokkal:
- Robusztus hatékonysági adatok hiányában, károsító hatásra utaló megfigyelések alapján az értékelt készítmények kockázat/előny aránya kedvezőtlennek ítélhető.
- 6 évesnél fiatalabb gyermekek esetében (!) a készítmények nem alkalmazhatók.
- 6–12 éves gyermekek esetében az alkalmazás kockázatát csökkenti, hogy ebben a korban kevesebb meghűléses megbetegedés fordul elő, kevesebb gyógyszer alkalmazására van szükség, a gyógyszerek jobban tolerálhatók és a betegek képesek megítélni az alkalmazott gyógyszer hatékonyságát. Ezért ezen korosztály esetében indokolt a készítmények alkalmazása, ha kétheti ajánlott „best practice” kezelés nem eredményes. Ilyen esetekben megfelelő tanácsadás mellett a készítmények továbbra is beszerezhetők a gyógyszertárakban. [7]
Mindezek a változások várhatóan kisebb-nagyobb késéssel térségünkben is bekerülnek majd a köztudatba.
Végezetül álljon itt a Romergan szirup betegtájékoztatójának magyar nyelvű fordítása:
Hatóanyag: prometazina |
Gyógyszerforma: szirup 5mg/5ml |
Forgalmazó: Biofarm SA |
Forrás: Országos Gyógyszerügynökség (ANM) honlapja; |
Magyar nyelvű leírás: |
Romergan szirup 5mg/5ml Prometazin A gyógyszer használata előtt olvassa el figyelmesen és teljes terjedelmében az alábbi betegtájékoztatót. Őrizze meg ezt a betegtájékoztatót, mert a későbbiekben szüksége lehet arra, hogy újraolvassa. Ha további kérdések merülnek fel Önben a gyógyszerrel kapcsolatban, forduljon kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez. Ezt a gyógyszert az Ön panaszaira írták fel, ezért ne adja át hasonló tünetekkel és panaszokkal rendelkező ismerőseinek, mert árthat nekik.Ha a mellékhatások bármelyike súlyos formában jelentkezik Önnél, esetleg ebben a betegtájékoztatóban nem említett mellékhatás lép fel, értesítse kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. A betegtájékoztató tartalma: 1. Mi a Romergan és mire használatos 2. A Romergan alkalmazása előtt 3. Hogyan alkalmazza a Romergant 4. Lehetséges mellékhatások 5. Tárolás 6. További tudnivalók 1. Mi a Romergan és mire használatos
2. A Romergan alkalmazása előtt
Fokozott körültekintést igényel a Romergan adása, ha:
Elővigyázatosságot igénylő gyógyszertársítások:
Romergan egyidejű alkalmazása ételekkel vagy italokkal
A gyógyszer adását lehetőleg este kell megkezdeni. Felnőtteknél más prometazin-tartalmú gyógyszerformák javallottak, amelyek az adagolás szempontjából előnyösebbek.
Immunrendszer zavarai:
Hematológiai és nyirokkeringési zavarok:
Szívbetegségek:
Gastrointestinalis kórképek:
Szembetegségek:
Vese- és húgyúti zavarok:
Ha valamely mellékhatás súlyossá válik vagy a felsoroltakon kívüli mellékhatást észlel, forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez.
A Romergan külleme és a doboz tartalma |
Olvasnivaló:
- Marcia L. Buck: Promethazine: Recommendations for Safe Use in Children, Pediatr Pharm. 2010;16(3) © 2010 Children’s Medical Center, University of Virginia [Medscape Pediatrics link]
- Adriana Miclescu, L. Wiklund: Methylene blue, an old drug with new indications?, Jurnalul Roman de Anestezie Terapie Intensiva, 2010 Vol.17 Nr.1, 35-41 [teljes pdf link]
- Csütörtöki Renáta (témavezetők dr. Csámpai Antal, Lovász Tamás): A Biginelli reakció vizsgálata 10-etil-3-formil-fenotiazin felhasználásával, ETDK, 2006. [pdf link]
- Khan A, Blum D. Possible role of phenothiazines in sudden infant death. Lancet. 1979 Aug 18;2(8138):364–365.
- Khan A, Blum D. Phenothiazines and sudden infant death syndrome. Pediatrics 1982;70:75–8.
- Church MK, Maurer M, Simons FER, Bindslev-Jensen C, van Cauwenberge P, Bousquet J, Holgate ST, Zuberbier T. Risk of first-generation H1-antihistamines: a GA2LEN position paper.Allergy, 2010.
- Elek Sándor: A gyermekkori köhögéses meghűlések kezeléséről, Gyógyszereink, 59.évf, 9.sz, 308-309.
- Pollard AJ and Rylance G: Inappropriate prescribing of promethazine in infants. Arch Dis Child. 1994 April; 70(4): 357.
- Agenda Medicala 2004, Editura Medicala, Bucuresti, 2004.
- Fekete F, Gyurkovits K (szerk): Gyermekgyógyászati farmakoterápia, B+V Könyvkiadó, 2006.
- Vízi E. Szilveszter (szerk): Humán farmakológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002.
- Orvostudomany.ro: Romániai gyógyszer-betegtájékoztatók magyarul [orvostudomany.ro/prospektusok]